felhúzni egy kényelmes cipőt. igyekezni, versenyezni a naplementével.
beköszönni a jóllakott paciknak
lehuppanni a gát közepére, ujjaid közt elropogtatni egy elszáradt levelet.
hallgatni a ...,
egy hatalmas beláthatatlan tükör előtt csücsülsz. a kis tavacska csak is a tiéd erre a kis időre.
már lement a nap. megjelennek a színek.
hallgatod a békák,vadlibák és bogarak énekét.
hátradőlsz a kiszáradt szúrós füvön, feletted csak a végtelen tiszta kék ég,
kinyújtózol, becsukod a szemed.
mikor kinyitod látod ahogy a nap az utolsó erejével megpróbálja éles tűznarancs színnel uralma alatt tartani a tájat. csak szívod befelé a pillanatot.
aztán a sötétség elnyel, téged is és őt is.
hátrafordulsz. a hold máris teljes pompájában ragyog. előtte denevérek cikáznak.
visszafordulsz a tó felé, látsz a félhomályban egy hatalmas sast amint keresztül repül a víz felett. egyenesen feléd tart, majd elszáll feletted.
aztán a tó túlpartján tüzet gyújtanak a horgászok. felpillantasz újra, megkeresed az első csillagot.
felállsz és hátat fordítasz az energiaáramlásnak. végigsétálsz a gáton a holdat követve.
utóljára hátranézel és elbúcsúzol a kis csodaországodtól.
elindulsz lefelé, végig a köves úton. követed a holdat. közben bagolyfiókák kiabálnak éhesen a távolból.
majd befordulsz a város fénytengere felé. és futsz.. különben megesznek a szúnyogok :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése