2011. május 1., vasárnap

SorozatjunkieSÁGok I. - A dobogó

A nagy DW korszakom:
Eddig nem is gondoltam bele h átlépett a trónra.. és azt sem tudom egészen biztosan h eddig ki uralta azt.
Érdekes dolog.. nem voltam nagy sci-fi rajongó soha. Jó jó X-Aktákon nevelkedtem, de akkor még nem "junkie életfelfogással" néztem a sorozatokat. Na meg a rengeteg vámpíros, természetfeletti lényes cucc, hajjaj. De ha sci-fi került szóba mindig a StarWars/Trek és csillagos társaik -típusú képregényvakondok jutottak eszembe, akik csipázzák azt a kopasz kezeslábasos tündefülű űrhajóskapitányt és tudják az összes kitalált galaxis nevét.
A stílus mint a sci-fi műfaj magában soha nem ragadott volna magával. Kell vmi több.

Általában úgy szeretek meg sorozatokat: 1. (és ez rossz szokásom :P) h megtetszik az egyik szereplő/(majd a) színész akinek filmográfiáját gyorsan körülrajongom dolgos fangörlként.. persze így gyakran elég elágazóan kilyukadok igényes alkotásokig, amik sokat adnak és hálát adok amiért utamba kerülnek ezáltal.
2. jutyúbfüggés: fanvideók. Itt gyűjtöm be általában a zenetáram nagy részét. A Multifandom típusú videókkal pedig az újabb sorozatokhoz és filmekhez lyukadok ki.
3. tv/ SorozatJunkie ajánlói kritikái/ elcsípett külföldi trélerek

Számomra az idális sorozat: izgalmas, elgondolkodtató, relytéjes, érzelem "tapogató", vicces, legjobb ha agyatcsavaróan kibogozós, (nem feltétlenül de legtöbbször) misztikus.
És ezek variációi. Éppen ezért dobogós:
- A House MD.-ban az érzelmek analizálgatásával, az okokozati kibontakozása, és a SherlockHolmes féle nyomozós koncepcióval vettek meg. Maga a címkarakter megenne egy lexikon hosszú pszichológiai szakdolgozatot. Aztán feléledt bennem a fangörl a macskaegér Huddy kapcsolattól. És fenébe is Gregory House; ez az érdekes lehámozásra váró gesztenye, a soha nem tökéletes, seggfej 6éves, remete-érzelmiszintű zseni.. zseniális karakter.
- Akkor ott volt a LOST. 6 évadnyi misztikus légkör a végkifejletig. Ezen sokszor elgondolkoztam közben h a tojás volt előbb vagy a tyúk. Mert olyan messziről olyan tudatlanul indulva jutottunk el a megoldásig, h nehéz elhinni h annyi részen át minden epizód végén a fekete képernyőtől mindig körömrágva sokkot kapva álltunk fel. Ha valaki már a sziget megismerése elején elkapta a madzagot, akkor nem eresztette.. és aztán csak egyre szorította a brainfuck kifejtésektől.
Hugo lottószáma, a misztikus japán bunkerek, a gomb, a Dharma, a gonosz többiek, a Jacob tisztelet, az időutazás, a fekete füst és a szellemek. Egy ilyen világot (szigetet) felépíteni, minden egyes kis kapcsolódó részletre odafigyelni.. Katarzis a sorozat. Bőgtem az utolsó részen, pedig nem konkrét karakterek miatt szerettem, nem azért bőgtem mert hiányozni fognak(jó hát persze Hugo, Said,Sawyer..de mindenki <3).
Az egész történet volt EPIC.
- És most a Doctor Who.
Megismerni egy új galaxist, Megismerni rengeteg új galaxist. Egy világot amit el sem merünk képzelni h körülöttünk lehet. A Doktorral; egy lenyűgöző, bölcs, vicces földönkívüli lénnyel, aki a földönkívüli szemeivel nézi a mi halandó világunkat. Segíti az emberi fajt, csodálja az emberi fajt. Kicsit beképzelt, felsőbbrendűnek tartja magát. Okkal, hisz ő okosabb faj nálunk. A fajának utolsó tagja. Ezért magányos. Magányosan utazik az időben és a térben, de aztán mindig talál maga mellé útitársakat. Minden félét. És ezen útitársak cserélgetése adja a változatos kalandok velejét. Minden ember más. Mindenki másképp reagál bizonyos helyzetekben. És ez formálja a Doktort. A Doktort aki maga is mindig változik, ha eljön az idő és meghal akkor regenerálódásával egy új emberként születik újjá, új testtel új személyiséggel. De legbelül mindig ugyanaz a bölcs-öreg-hős marad, aki vigyázza az egész univerzumot.
Minden rész izgalmas. És ami üt benne: az h epizodikus jellegű. 1 rész egy kaland (kivéve mikor idegtépő #cliffhanger :P). Persze a karakter-kapcsolatok felépítése szezonokon átívelő, ezért a szereplők színészek cseréje cselesen újra és újra kijátszható. Ez adja a sokszínűségét. Mindig ellehet indulni egy másik irányba. És mivel a rendezők is cserélődnek a sok év alatt; Soha nem lesz megunható!
Tehát a rekord hosszúságú sorozat örökéletű trükkjének egyenlete:
egy karakteres űrhajó (a TARDIS szimbólum lett, egy egész ország (és azon túl is) bárhol felismeri) egy misztikus idegennel + a főszereplő időszakonkénti cseréje (a karakter jellemének változtatásával.. ez adja a vicces részét is egyben: saját magát ismételten megkell ismernie) + dúsfantáziájú új-új csillagokat megíró írók-rendezők sokszínű csapata (akik a legzseniálisabb gonosz lényeket állítják a Doktor útjába. és végülis a Doktor ellenségei a második főkarakter a sorozatban) = (re)generációkon átívelő kultikus alkotás, 1963 óta a Brit popkultúra kiemelkedő része ..és nem utolsó sorban a legkedvencebb sorozatom. #no.1

Nincsenek megjegyzések: