"deer" with it

Múltkor félig tavzottunk egy picit, anyának fájt a lába ezért csak gyorsan elmentem erdőzni egy kis rajzolandó termésért.
Ekkor történt h találkoztam pár őzikével. hárommal. és előttem szaladtak el pár méterre. mint akit puskából lőttek ki, úgy iszkoltak le a dombról, és egyenesen az Obi felé rohantak XD
biztos patapolírozó akció volt..
Aztán anya is jött utánam, és szedtünk csipkét teának. köszöntünk a paciknak. a hatalmas rózsaszín korong is lement.
visszafelé jövet hatalmas emberek jöttek mögöttünk keresztül a mezőn..
anya szerint a tavi jetik lehettek, akik túl sok kakaóscsigát ettek és azért nőttek olyan nagyra.
és valószínű h előlük futottak a vadak is.. XD
de tényleg hatalmas termetű lények voltak :D

aztán ma újra láttam őzikét. ma is tavzottam. mostmár rendesen.
(h a történetnek meglegyen a kontrasztja (a kontraszt az kúúl XD), előtte budit vettünk az Obiban apáékkal :P ..végülis ez nem kontraszt, pont h.. abbahagytam:P)
szóval ma új útvonalat fedeztem fel magamnak és ott egy nagy feltúrt réten süvítgetett szalonozva a drágaság.

De szóval értitek. Én életemben nem láttam mókust testközelből.
Még mikor az erdei kiránydulásaink is voltak, akkor is csak bólogatott az ember lánya h "jaa, haver ott volt fennnt, azon az ágon" de csak nézel és csak a fák koronáit látod, mert már régen elszaladt a szerencsétlen. :D
Ja és az állatkerti az nem ér! :P úgy könnyű.. vagyis nem.. na mindegy :D Őzike!

Third Star

A film három szóval: hmmmmmmm hmmmmmm *véget nem érő zsebkendő gyűrődés hangja*
Ezek mély lélegzetek. Becsukott szemmel vett hosszú levegők.
A legcsodálatosabb másfél órás képi élményben volt részem, amit elektronika segítségével zárt térben meg lehet csodálni.
Nem. Semmi 3D-s vagy egyéb vizuális filmes effekt. Semmi filter.
Csak a hely maga. A természet. A hely amely elől elvonult az ember, h körbe vegye magát betonkockákkal.
A tájak, a színek, az egésznek a hangulata.
Az eső íze, az érzése. A kövek ridegsége. A fák suhogása. A sós tenger moraja. A madarak távoli hangja. A nap utolsó sugara..
a vad paci csordák pedig csak a bónusz mindemellett. *lelki orgazmus.. thats all*

Ezen a csodálatos környezeten kell átküzdenie magát a 4 jóbarátnak, James (Benedict Cumberbatch) születésnapi kérését teljesítve.
James rákos beteg. A jobb lábára sántít, gyógyszerek nyomják el mindennapi fájdalmait.
Egy kirándulás; csak ők és a természet. A fiúk mindent kihoznak belőle, amit lehet.
Eleinte rengeteg mulatságon, majd egyre több megpróbáltatáson keresztül jutnak el a a célig, a Barafundle öbölig.
Az út előrehaladtával a barátság próbája lesz minden egyes lépés. Jamest már barátai cipelik. Tehernek érzi magát. Rászorulónak. magatehetetlennek. Keserűsége nyomást gyakorol a társaságra, miközben barátai is küzdenek saját démonaikkal. 
De a barátságuk, minden próbát kiáll. Még az elképzelhetetlent is.

Az utolsó 20percet csak zokogja, végig bőgi az ember. A vízesés elindul, és nem csitul.
próbáljuk elfogadni. és kegyetlenül beleéljük magunkat Miles helyzetébe.
A helyzetbe, aminél nehezebb dolog nincs ezen a földön.
és muszáj megbékélnünk az egésszel..
Aztán továbblépünk. Hogy mi teljesítsük be James álmait.

Érezzünk. Éljünk amíg lehet. Mert ez létünk lényege.

[5/5] new favourite

Trélerke
(ja igen. nem mondtam. Jukéj bíbíszí dráma ám ez is :D mit vártatok tőlem? :D)
A zene amit nem szabad a film után meghallgatni, mert újra eltörik a.. :'(

És végül egy eszméletlenül csodálatos videó, melynek hatására találtam rá a filmre:

újratölthető hercegnő

felhúzni egy kényelmes cipőt. igyekezni, versenyezni a naplementével.
beköszönni a jóllakott paciknak
lehuppanni a gát közepére, ujjaid közt elropogtatni egy elszáradt levelet.
hallgatni a ...,
egy hatalmas beláthatatlan tükör előtt csücsülsz. a kis tavacska csak is a tiéd erre a kis időre.
már lement a nap. megjelennek a színek.
hallgatod a békák,vadlibák és bogarak énekét.
hátradőlsz a kiszáradt szúrós füvön, feletted csak a végtelen tiszta kék ég,
kinyújtózol, becsukod a szemed.
mikor kinyitod látod ahogy a nap az utolsó erejével megpróbálja éles tűznarancs színnel uralma alatt tartani a tájat. csak szívod befelé a pillanatot.
aztán a sötétség elnyel, téged is és őt is.
hátrafordulsz. a hold máris teljes pompájában ragyog. előtte denevérek cikáznak.
visszafordulsz a tó felé, látsz a félhomályban egy hatalmas sast amint keresztül repül a víz felett. egyenesen feléd tart, majd elszáll feletted.
aztán a tó túlpartján tüzet gyújtanak a horgászok. felpillantasz újra, megkeresed az első csillagot.
felállsz és hátat fordítasz az energiaáramlásnak. végigsétálsz a gáton a holdat követve.
utóljára hátranézel és elbúcsúzol a kis csodaországodtól.
elindulsz lefelé, végig a köves úton. követed a holdat. közben bagolyfiókák kiabálnak éhesen a távolból.
majd befordulsz a város fénytengere felé. és futsz.. különben megesznek a szúnyogok :D