A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megnézős. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megnézős. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. július 6., szerda

Élet a Marson

#sorozat: - Life On Mars (UK)
Füstölt ez az utolsó epizód. Érezhetően, körmöt tőből könyékig lerágóan katarzis.
Misztikus egy sorozat első ránézésre. Majd egy hangulatos krimi ütemét vesszük fel. De aztán megyünk egyre mélyebbre és már azt sem tudjuk h a "Mars" valóság, álom, tényleges időutazás, vagy szimplán egy őrült fantázia egy kórházi ágyból a valóság falain túlról.
A főszereplő Sam Tyler nyomozó (John Simm) balesetet szenved a sorozat elején. És látszólag kómába kerül.
Alkazmazkodnia kell az új környezethez amibe csöppen: 1973. a korrupt és barbár rendőrség virágkora. Sam új főnöke; Gene Hunt főfelügyelő (Philip Glenister) mondhatni Sam ellenpólusa. Túlsúlyos ökölagyú mamlasz, felsőbbrendűségi komplexussal, homofób és szexista világnézettel. Hatalmas karakter. Minden módszerével ellenkezik Sam nyomozási szokásaival. Hunt lányosnak tartja Sam hozzáállását, mindent az öklével akar elintézni. Számára csak jó és rossz létezik. Igazi jó zsaru - rossz zsaru helyzet"tragi"kumok születnek a kihallgatásokon.
Sam megpróbálja a "legjobbat kihozni a helyzetből." (az afroamerikai rasztás bárpultosok mindig megmondják a tutit D)
Megpróbálja megreformálni ezt a lusta hanyatló primitív rendőrségi rendszert a jövő módszereivel.
Eközben minden erejét összeszedve haza akar jutni. Üzeneteket kap a "jövőből" rádión, tévén (a hideg ráz a Test Card kislánytól a bohócával) és telefonon keresztül, amit csak ő hall. Mintha az orvosok a tudatába próbálnának behatolni míg kómában fekszik. Jelentéseket kapunk az állapotával kapcsolatban, halljuk ha hozzátartozói beszélnek hozzá.
A kalandok az új ügyek lekötik Sam figyelmét.
Végül óhatatlanul is megbarátkozik ezzel a világgal. Beleszeret az egyik kollégájába.
Választania kell. Úgy h azt sem tudja mik a lehetőségek. Mi a valóság? és egyáltalán melyiket akarja valóságnak..

Mikor is élünk igazán? "Akkor élünk, mikor érzünk" afrobácsi megint megmondja a frankót. És ott a pont.
Ez a fő téma. És igencsak életteli.

A végén a megoldást sokféle képpen megmagyarázhatjuk. A lezárás "nyitott".
Ugyanakkor a sorozat pszichológiai vonulata lenyűgöző. Kicsit dokufilmként is szaglik. Egy kómás beteg küzdése, kötődése, értelem keresése. A valóság újbóli megismerése. Egy élet újrakezdésének lehetősége.
Mi nem tudjuk h egy kómás beteg mit érezhet belül. Egy kómás beteg mit él át míg látszólag alszik. Aztán milyen érzés lehet újból belecsöppeni a valóságba.
Misztikumot, sci-fit is belemagyarázhatunk, vagy egy erős fantázia felépített álomvilágát.
De ez a felállított koncepció nagyon is működik. (mármint a történetben :))

Ha a sztorit körüllengő csattanót nem is nézzük:
Az egész: izgalmas, nyomozós, vicces, és szurkolós-a-romantikapártiaknak. Nem csípem annyira a nyomozós sorozatokat, de ennek az egész atmoszférája.. A zenék és a kor bemutatása elragadó. Imádom a korszakot. most méginkább :D
A vége pedig ütött, ahogy várjuk. Kérdés az, kinek tetszik Sam Tyler döntése, kinek nem.

Egy biztos. Még mindig lenyűgöz h a BBCnek mennyi jó sorozata van.
Érdekesség: a sorozat nyert két Emmyt legjobb dráma kategóriában, és jelölték BAFTAra is. Ahogy John Simm-et is.. milyen megérdemelt lett volna ám. John rettentő jó színész.
Szóval új szerelmet is gyűjtöttem be; Philip Glenister lenyűgöző. Johnnal eszméletlen párost alakotnak. Már töltöm is le a Mad Dogs-ot, mert ott újra egyesülnek :)
Egyébként amcsiban megpróbálták feldolgozni a sorozatot, de kasza lett. Vérbeli angol sorozat ez. Így jó ahogy van, nyúkáljanak máshoz.. vagy ne. :P
itt egy jó kis trélerke a sorozathoz
[5/5]
sszpojler(!!!) avagy bogozgatás :::
olvasgattam elgondolásokat angol fórumokon.. Az én fejtegetésem a következő:
Szerintem a végén mikor felébredt a kómából, rájött h jobb volt neki a másik világ. mivel senki nem várta 2006ban az ágya mellet (kivéve a mamája), Maya is elhagyta még a kóma közben, így nem maradt senki akiért itt érdemes lett volna folytatni ezt a látszólag unalmas életet.
Ezért választotta Sam a halált, azzal h leugrott visszatérhetett Annieékhez. ahol izgalmasabb volt az élete, számított.

Én 1973-ról azt gondoltam végig h létezik. Sam visszaugrott az időben. Egyfajta újjászületésként. Egy új lehetőségként egy új környezetben szolgálni a jót /megtalálni a boldogságot..
Most azt gondolom, Sam "felépített" világa egyfajta purgatórium. Halál utáni élet.
A kóma egy köztes állapot volt. Az alagútban dönthetett arról h visszamegy élni, vagy marad ezen a helyen, ebben a párhuzamos világban, (ami lehet h létezik? ugye újra megfogalmazva ezzel létezésünk kérdését. Mi van a filmszakadásunk után?)
Sam döntött. Tekinthetünk rá gyenge depressziós betegként aki feladta. vagy tekinthetünk rá hősként, aki ebben a másik világban próbál jót tenni és boldog lenni, ami abból a másik életből hiányzott.
Én örültem a heppiendddnek. Persze utána sokáig ott motoszkált a fejemben h megölte magát, egy ismeretlen képzeletvilágért, és ez egyben elszomorító. De ezzel a párhuzamos-világ dologgal egyeztem ki végül.
Olvastam h az Ashes to Ashes sorozat egyfajta folytatása a Life on Marsnak. Talán teljesen megváltozik a véleményem, és abban a sorozatban megtalálom a megoldást. Meglátjuk. Majd újratárgyalom ha megnéztem. :)

Aki itt lyukadt ki a bejegyzésemnél és van más elgondolása a sorozatról.. kérlek, nyugodtan írj kommentet! ..nem találok egy darab magyar fórumot sem róla. pfff

2011. június 14., kedd

St. Trinians

"We are the best
So screw the rest
We do as we damn well please
Until the end St Trinians
Defenders of anarchy"

St. Trinians = A szabadság.. egy lányiskola. a hely ahol nincsenek szabályok.. őrült egy hely.
Nem vagyok az ilyen "iskola"-filmek rajongója.. de ezen sokat nevettem.
Rupert Everett egy istennő. Colin Firth meg tiszta szívecskefelhő :D
A gyerekek meg mintha más bolygókról gyűltek volna össze.
Ilyen iskolába szívesen járna az ember lánya. Mindenkinek meg van a helye. geekek, divatmacák, emosok, zöldek.. Minden féle tinijellem-csoport "jól" megfér egy helyen, és összetartanak a bajban. Itt még az órák is érdekesebbek. A saját érdeklődésükből hoznak ki mindent, és hasznosan fel is használják azt. Legyen az villamosszékes hajbúra, vagy kémiaórán kikevert oroszvodka.

Az első részben RussellBrand és Fry, a második részben Tennant volt hatalmas :D
imádom őket <3
Talán a második rész annyiból jobb volt h ott nagyobb volt a csattanó.
- St. Trinian's 2: The Legend of Fritton's Gold
Eléggé furcsa, részeg egy történet menet. Elindulunk az 1500as évektől, egy hajóról egy kalózmegszállás közepén. Aztán egy bosszút esküdött szexista-kőművestársaság fíílingű csoportosulás vezérének reinkarnációja topgun-style megszállja az iskolát. Beindul a St. Trinian védelmi rendszer. A kőkemény háború :D Mindez egy gyűrűért, amin a rég elfeledett kincs térképe van. Kezdetét veszi a megszállott kincskeresés. A temetőn át, egy random flashmobon keresztül, már a Globe színházban nézzük a Rómeó és Júlia transzi feldolgozását.
A relytéjes kincs pedig, a Fritton relytéj; egy olyan dolog amit az egész emberiség sejtett a 16.sz. óta :DD vagy legalábbis sokan spekulálják. :)
Tehát nagyon kellemes szórakozást nyújt. Vicces, rengeteg jó zene van benne. És Colin Firth szerelmes vergődésének nem lehet ellenállni :D trélerke
[4/5]
(Egyébként, utána olvasva: a St. Trinians eredetileg egy mese volt. kb 1945 körül találta ki Ronald Searle, egy Campbridge-i lányiskola ihlette. Később pedig könyvekben folytatódott a történet. Angliában ez is ilyen örökzöld dolog, időről időre elővették azóta.)
és most denssz:

és mééég densssz :)

2010. november 28., vasárnap

Táncharcok


mivel nem tudok kiemelni a sok csodásan pöpec tánc közül egyet, így Bitoffeelinghez híven feelingeljünk egy kickass tangóval. Természetesen az egyik kedvenc részem volt ;)
#zene:
Jazmine Sullivan - Bust Your Windows

#film: Step Up 3 :::
Nagggyon kemény!...
Fura figurák, basszustól ugráló kazettás magnók, és farkasszem az utca két legjobb falkája közt. Biztos emlékeztek a Run-dmc videóra. Halhatatlan..
A bandák közti utcai ritmus-harcok, a 21. századra nagyszabású, giccses versenyekké nőtték ki magukat. Arénákba költöztek. Amin természetesen mi is szívesen ott lennénk. :)
A filmben profi táncosok végzik a melót, akik ügyesen színészkedik bele magukat a moziba.
És annyira ütősek a táncos részek, h elvonják a figyelmünket a film sztorijának kidolgozatlanságáról.. és arról h a nyálcsurgatóan jóképű főszereplő hapsi nem tud táncolni(legalábbis nem hivatásszerűen).. de akkor is jó h őt tették oda. nagyon jól mutat :))
A kissrác Moose.. na ő nagyon tud. És színészként is remekelt, kiemelendő. És a főszereplő csaj Natalie is ügyes.
A grafikai, képi megoldások, és a nagyon izgalmas VÁGÁS teszi meg csak igazán a filmet. Tényleg nagyon jó pörgős az egész.
Mondandó?.. A film nagyon ösztönző. A táncot mint "identitást" mutatja be. Vannak akiknél életfelfogás.. dicsőség arató eszköz.. munka.. letagadhatatlan veleszületett "rendellenesség".
Bárhogy is, de erre a két órára a mi lábunk is az övékkel jár.
Kellően kikapcsol és elkápráztat.
Elhozza a ritmust az életünkbe, ami egy ideig még biztos ott motoszkál majd a zsigereinkben.
3,9/5

Ja és tényleg.. kik voltak még benne a filmben? a So You Think You Can Dance 4.évad fináléja: Joshua és Twitch :) imádom őket!!

2010. november 17., szerda

500 Nap Nyár - a nagy szakítós film

Azt hiszem ezt a filmet a zsepihalmokon fetrengő, csokifagyi diétán egereket itató, piros szemü embereknek találták ki, a bizonyos szívtöréses időszakokra.
Nem hétköznapi romantikus film.
Bár gyönyörű, de a végén mégsem a sablonos nyálas happiend következik be, hanem kiútmutatás, a reménytelen kétségbeesésből, ami eluralkodik rajtunk egy egy kapcsolat végén.
Segít tovább lépni egy következő "évszakba", mert nem csak a nyár tartogat csodákat.. talán az ősz méggyönyörűbb lesz..
A zenék megalapozzák kellemes hangulatát a filmnek.
Az időugrálós összevágás eleinte talán zavaró egy picit, de a frappáns narrálós részek összesimítják a történetet.
A képi világ és a grafikai megoldások elragadóak. Hangulatos kis 500 napot tárnak elénk, jófej barátokkal, vicces munkahelyjel és Harrison Ford vezette győzelmi flashmobbal. ;D

2010. június 22., kedd

nincs ideje? nincs pénze? Repo házhoz megy! ..szervbehajtás a sikátorban

Repo! The Genetic Opera :::
Rocky Horror stílusú ínyencség, a Donort, Sweeney Toddot és a Grinchet összegyúrva született fura 'futurgótikus' rockopera.. ami után Once More With Feeling-re éheztem (Buffy musical)
Jövőbeli gótikus világkép, szemét és hullahegyek fölött terjengő metálrock hangulattal és egy
hősfigurával, aki Jekyll és Hyde üzemmódban az utcákat rója hosszúkabátban, mint vmi profi
videótékás behajtó; szikével a kezében. Csak úgy repül ki az emberből a vonalkódos gerincvelő meg a vese. Itt nincs mese ..Otthon pedig kedves apuci figura, aki rabként óvja drága túlféltett lázadó tinédzser kislányát, ki végre már egy kis szabadságra vágyik.
Ebben a korban is ott a bálvány, az operaénekes díva.. a csodás Sarah Brightmannel és Within
Temptation zeneelemekkel. (elő is vettem a régi cd-imet..) hmmm gótikusrockopera mennyek..
A narrátor, egy lisztesképű vámpír-fanklub tag.. h is mondjam: szexi függőség, David Bowie
hangfekvéssel.. olyan bugyi nem marad szárazon stílussal! :D
RepoMan-Fatherman: aka Buffys Giles (nekem már így marad).. aka Antohny Stewart Head hangja = a nagybetűs LIBABŐR, de abból is a mounteveresti magasságú hegységes terület.. Régi kedvencem már.. imádom mint ember, mint énekes ember, mint színész ember.. mint english man :)
Ahogy Jekyll és Hyde stílusban képes váltogatni a hangját egy számon belül.. le a kalappal.
A kiscsaj: nem értem h ebben a tinik által túlbálványzott időkben h nem hallottam még róla. Szép hangja van.. drukkolok neki.. (és ebben a pillanatban esett le h ő a Kémkölykös csajszi.. otp-postabank-piroshomlok)
A három testvér és a szerződésmániás ördögi korrupt főgonosz-apuka, nagyon el lettek találva.
És hát ilyet ritkán engedek a számnak de: Paris Hiltont egyenesen kedveltem ebben a szerepben. :D
anti-hepppiendd dologért külön pirospont.
Énem egy része mindig is ebben a depresszív sötét sikátor mélyi mesevilágban érezte jól magát.
Ezért is imádtam. És feelingje azóta is itt van velem a levegőben.
Nos 4,5/5
A sztori röviden (filmdroidról):
A történet a jövőben játszódik, egy olyan járvány üti fel a fejét, amely elpusztítja a belső szerveket. A megoldás a szervátültetés, egy ilyesmivel foglalkozó cég, a GeneCo meg is szedi magát alaposan ezekből az ügyletekből. A pácienseknek nem muszáj azonnal fizetniük, elég ha a későbbiek folyamán csengetik ki a nagy összeget. Sokan azonban nem tudják előteremteni a követelt pénzmennyiséget, a cég ezért rájuk küldi a Repo Man-t, azaz a behajtót, aki könyörtelenül visszaveszi az ügyféltől a ki nem fizetett szervet.

és kis Zydrate zárásul:

2010. május 10., hétfő

A cica, a bőregér és a bohóc avagy A nagy Batman-Téma..

Nem vagyok egy képregény-vakond, de az eddig látott denevérruhás-hős filmek mindig tetszettek. Még most visszanézve is a 20 évvel ezelőtti alkotások, mind egytől egyig zseniálisak (legalábbis melyekkel közelebbről ismerjük egymást..nemnem mind megvolt már rémlik.. rég volt de ott volt)
Erősen meghatározták gyermekkorom. A Burton féle Batman visszatérben, Michelle Pfeiffer macskanője volt akkoriban a nagy hősnő számomra, és Christopher Walken korrupt őrült üzletemberétől meg egyenesen rémálmaim voltak. A Pingvinembert meg nagyon nagyon sajnáltam, édesen gusztustalan volt, a sérült elméje mögött :) Akkoriban emléxem még a könyvet is a kezembe vettem, nagyon szerettem.

Csodálatosan torz félelmetes hangulatot tudott Burton teremteni. Gotham city magába foglalta a "képzeletünkből is legszívesebben kizárnánk" típusú, csatorna mélyén élő gonoszokat, a korrupt-szörnyeket akikkel minden nap összefutunk a munkahelyen, és az emberekben mélyen megbúvó szabadságát követelő rémet: a félelem és a reménytelenség szülte torzszülött énünket. Plusz egy fura bőrrucis védelmezőt aki próbálja fenntartani, visszaállítani a rendet.
És ugye Tim Burtont nálam nehéz kiütni a nyeregből, de ez a mostani Nolan gyerek tényleg ügyesen beírta magát a szívembe.

Persze mindenkinek meg van a saját véleménye élménye a filmmel kapcsolatban, ott van a klasszikus megismételhetetlen dolgokhoz való ragaszkodás, de emellett figyelembe kell venni h a techikai fejlődés előnyeinek felhasználása egy filmben ma már elvárt dolog a rendezőktől, és persze h ezzel is megpróbálnak lenyűgözni minket. Nagy nagy robbanások dirr durr lassítás gyorsítás varázsgombás szemkápráztató hatás. Ez mind a 21.századi követelmény. És ha ez olykor nem megy a történet rovására akkor születnek meg ma a nagy dolgok.
Szóval bárki bármit is mond: ez az egyesek szerinti agyon ajnározás; és Ledger halála nem osztott nem szorzott a dolgon:
ez az utóbbi Batman film kib*szottul zseniális!!! nincs rá szó! katarzis élmény színészi-elfogultságtól mentesen a tökéletes sztori, a tökéletes forgatókönyv, A(!) forgatókönyv!! aztán A(!) Heath Joker Ledger, aztán A(!) Gary Dracula Oldman, aztán A(!) MichaelCaine-EricRoberts-CristianBale és a többiek(micsoda szereplőgárda ez?tejóég).. aztán A(!) Hans Zimmer(bár itt picit keveseltem).. aztán a látvány a vágó a rendező az asszisztens a büfés :P :DD

Egy komplett tökéletes 21.századi remekmű!
Hollywood (és Joker :)) az Emberi természet-ről írt 21.századi szakdolgozata. Vagyis hát a DC Comics érdeme Batman, Joker zseniális karaktere, meg Kétarc megszületése ésatöbbi. De ehhez Jack Nicholson is kellett annó.. most pedig Heath Ledger Jokere még őt is majdhogynem lemosolyogta a dobogóról. De maradjunk annyiban h mosolyogjanak csak egymás mellett ;) ..nah mondjuk az szép harc lenne :D (félre a mosolyjal: ahjj r.i.p. Heath Ledger :'((( )
Amerikai Pszicho-srácról meg nekem mindig a láncfűrésszes kép ugrott be.. de aztán megráztam a fejem, és arra jutottam h jól festett neki ez a szuperhős szerep.
A Sötét lovag kellően hosszú (na jó talán az eleje egy pöppet vontatott lett), de a vége minden másodpercében pörgős és pöpecül kickass.
Szóval ha valaki olyat kérdez tőlem h Burton vagy Nolan?.. arra ráküldöm Gotham City összes alvilági csókáját! :P

2010. április 14., szerda

inspiráció munkába menet..

Legális filatorigáti falművészet.. álá: akik tudják használni a sprayt!.. nem kispályás graffitiseink...

2 éve járok arra felé suliba, és mindig elálló lélegzettel vettem észre h már megint megújult arra a környék.. először fotószerű hatalmas arcképek néztek rám, majd azóta számos másik műalkotás mellett, most egy olyan méhecske búcsúzik tőlem, ami mármár majdnem fel akar szállni.. gyönyürű dolgok keltek ott életre..
most többek közütt a Flúgosfutamos bunkós-tesós hajIZÉ is szalad a Szentendrei hév után a testápolójával. :D Nagyon fog hiányozni ez a szemet gyönyörködtető, a szürkeségből utat vágó része a szürke egyhangú Budapestnek.. (az Aquinkumról nem is beszélve.. de az már egy másik történet:))

Gyönyörű hely óbuda.. Békásmegyer pedig örökre megmarad nekem második Gyöngyösként a 10emeletes panelrengetegével és a varjú kolóniával, akik a hideg reggeleken köszöntöttek iskolába menet..


szóval a srácok nem kispályásak.. tényleg megilleti őket a művész név.. az egyiküknek megtaláltam a honlapját: http://www.taker.hu/

tessék szétnézni nála milyen műveket csinál.. és lehet tőle rendelni is, ha vki akar egy moonwalkoló MJ képet a szomszéd háztömb tetejére a holdfelkelte alá.. ;D

2010. április 3., szombat

ÉletIGENlés a gumiarcúval

Az IGENEMBER (YesMan) :::
Nagyszerű film. Igen!
A CarpeDiem témát boncolgatósok közül talán a legjobbak között sorakozik fel. A humorral és Jim Carreyvel sikerült rátenni egy lapáttal az eleve királyul kidolgozott történetre. És igen!
A filmben olyan életigazság van h ha belegondolunk, lepörköli a lusta seggünkről a.. na nem folytatom.. tudjátok.. igen! :) :P A történet röviden: egy a dolgok elől mindig elmenekülő ember, aki eddig mindig mindenre nemmel felelt, élte sablonos kora-savanyodott életét, hirtelen kétségbeesésében ráeszmél h ez tényleg nem járja így tovább.. ezért elmegy egy "Igen-szektába", ahol megfogadja h minden egyes szembejövő alkalomra igent fog mondani. Az élete teljesen megváltozik...
Érdemes kipróbálni, akár csak rövid távon is, mert ha csak egy kicsit gondolunk is vissza a múltunkban, találunk olyan dolgokat, amikor félve mertünk vmire igent mondani, de végül az mégis jól sült el, esetleg teljesen megváltoztatott az adott döntés valamit... persze nem azt mondom h mi is mondjunk igent a kacsintós protkós szomszédnéni ajánlatára.. de.. na, értitek..
Azoknak ajánlom ezt a filmet: akik legtöbbször lemondanak egy tüzes szombat estét a haverokkal, h kviddics ligát nézzenek a fotelből macskával az ölükben.. azoknak akik utálnak korán kelni h a harmatszűz-reggeli világ mögé láthassanak, azoknak akik a legkisebb kockázat esélyénél szélmalom harcot vívnak a visszavonulásért.. és azoknak akik félnek a változástól és nem biztosak benne h képesek változtatni a világon a legapróbb tettükkel is...
szóval elsősorban magamnak. ;D ..srácok, tényleg felvillanyozza azokat a "tenni akarok vmit h jobb életem legyen / hogy legyen életem" csakrákat.
Kellenek az ilyen filmek. IGEN! Nagyon!

2010. március 20., szombat

21.századi Gray portré

Dorian Gray:::
Régóta tologatom ezt a 2009-es feldolgozást. Talán a főszereplő srác miatt. Valahogy féltem h lerombolja a könyv nyújtotta varázslatot (mivel kedvenc könyvemről van szó ezért komolyabb a dolog) ..Szóval nekiültem tegnap.

Még most is megy a hatalmas tisztelet Oscar Wildenak a legcsodálatosabb karakterfejlődés kiötléséért. Leírhatatlanul zseniális. Az egész történet egyszerűen tökéletes... meg van benne minden; szenvedély, vágy, életélvezet, szeplőtlen jóság, bűnbeesés, misztikum, borzongás, horror... most ennyit a könyvről (mert itt ülhetnénk még jócskán).

A film: elvárásaimmal ellentétben egészen jól hozta vissza a könyvben leírt dolgokat. A kor szellemét is sikerült felidézniük a szép díszletekkel és a szexuális tobzódások is nyálcsurgatóra sikerültek.. ha szabad ilyet mondanom.. de hát egy Wilderól szóló bejegyzésben éljük csak ki magunkat.. Egyedül a főszereplő srác sántított az egészben egy pindurit... már majdnem jó színész, de voltak... nem.. voltak pillanatok szituációk jelenetek amiket egészen jól eltalált a sötét tekintetével... máskor meg annyira nem tudott mit kezdeni az arcával... egyszer lehet belőle még jó színész, de talán erre a feladatra ő még túl tojáshéjas volt... de egyébként elvitte a történet és a film többi része őt a hátán; a "mimikátlanságával" együtt.. szóval nem keltem fel miatta rossz szájízzel a film elől. Colin Firth színészi játékát esetleg kiemelem. Tényleg jól hozta Henry erőteljes-bűnbecsábító karakterét.
Ügyes adaptáció, korunk csodálatos hd minőségű-effektes képkockáin.. maradjunk annyiban.
[4/5]
A rövid ismertető: (áláh filmkatalógus)
"A rendkívül szép Dorian Gray a 19. századi Londonban nő fel. Szépségét egy ismerős festő képen örökíti meg, mely Dorian beteges önimádatát csak még felerősíti. Iszonyodva az öregség gondolatától, "szerződést köt az ördöggel". A "sátán megkapja a lelkét", s ennek fejében helyette a kép fog öregedni. Dorian kiélvezi az élet minden örömét, s gonosz egoistává válik. Külsőre változatlan marad. Amikor a festő véletlenül felfedezi a titkot, Dorian megöli őt. Sok évvel később az "ördög" Dorian lelkét követeli, mivel neki ifjúságot, és nem örök életet ígért. Dorian késével dühöngve támad az időközben torzzá vált képmásra, ilymódon saját halálát idézve elő."

trailer ...és bónuszként a csodás filmzene

2010. február 28., vasárnap

Előbb árulj el egy titkot! ...mi volt a legfurább film amit valaha láttál?

Hát ha ezután tőlem megkérdezi ezt valaki, akkor biztos h ezt fogom rávágni:: Diane Arbus képzeletbeli portréja...

A bizarr fogalma új értelmet nyert. Miközben a film lebilincsel hangulatával, isszuk ezeket a tapintható elérhetetlen vágyakkal teli képkockákat, és feszülten várjuk h mi jön ezután; minden percében csodálatos, elgondolkodtató. Az ismeretlen iránti vágyakozás, a félelem, az érzékiség és a szerelem tökéletes keverékét foglalja magába ez a művészi alkotás. Nem tudok sokmindent Diane Arbusról, de érezhető a filmből (ha már ez egy életrajzi film), h ő az akkori sablonos-túltökéletes korának egy különce lehetett. Valami újat hozhatott(vagyis olyan dolgokat amik régóta ott voltak már) elrejtett dolgokat, amiket akkoriban még nem nézhettek jószemmel.. a szürrealitást hozta el a kattintgatóknak: nem csak az szép amit világosban látunk, hanem a tiltott dolgok, amiktől esetleg rettegünk vagy elutasítjuk mert nem értjük meg őket, a valóságon túli dolgok. Csodálatos, éredekes film.

szóval a sztori röviden:
Diane Arbust, világhírű fotográfust pályája kezdetén látjuk; különc szemléletének születésekor..legalábbis a film alkotóinak művészi szabadságával élve a címhez hűen egy képzeletbeli portré kel életre a filmvásznon, melyben Diane, híres fotográfus férje aszisztenseként tűnik fel. Egy titokzatos maszkos idegen költözik a szomszédba. Dianet hajtja kíváncsisága. Egy nap megragadja gépét és fellátogat az új szomszédhoz. Onnantól kezdve gyakori látogatója lesz az idegennek, akivel találnak egymásban valami 'különlegesen-furcsa' közös dolgot. Diane élete gyökerestül felfordul.

h ki volt a szőr mögött?..Robert Downey Jr.-t a szeme alapján is fellehet ismerni... egyszerűen zseniálisan játszott. Ha már az arcát és testét több kiló szőr fedte, ő a hangjával és a csodálatos szemével is ugyan úgy képes volt elvarázsolni minket. Nicole Kidman pedig csodálatos mint minden filmjében.. benne soha nem lehet csalódni, pláne az ilyen művészibb filmek állnak neki jól csak igazán :)

(és már megint "Szőr"nyű a magyar cím:: A szépség és a Szőr... gwháá:S)
trailer és a videó amitől olthatatlan vágyam támadt h megnézzem a filmet

2010. január 26., kedd

Beethoven az utca túloldalán

A Szólista:::
Az ilyen filmektől valahogy mindig újratöltődik a lelke az embernek... ebben a szürke-szűklátókörű utunkon, amit mindannyian járunk. Amit azért járunk és járunk tovább h néha belebotoljunk a színekbe ezen a hatalmas palettán. És ha már megvannak a színek csak ki kell kevernünk őket, magunknak, a világnak, másoknak, h legyen értelme annak h idecsöppentünk.

Steve Lopez; újságíró is megtalálta a maga színét, és eleinte nem is veszi észre h festékes lett. Egy csodálatos tehetségű csellista veszett el az angyalok városának zajos utcáin.. az egykori zenekarokban játszó afroamerikai fiatal, a skizofrénia kezdeti tünetei miatt ott hagyta az egyetemet és családját. Az utcára menekült. Steve éppen kétségbeesetten keresi új cikktémáját, mikor meghallja a nagyváros zajában a két húron játszó hajléktalant. Nathaniel története eljut az emberekhez, az újságíró cikke által. Eközben Steve egyre közelebb kerül a hajléktalanhoz, a világához, és a férfi betegségének megismeréséhez.
Nathaniel túláradó tisztelettel, istennek felruházva tekint fel rá. Steve elszántan próbál neki segíteni, miközben eljut a felismerésig h ő nem tehet csodát,
Mégis talán egy dologgal sikerült neki Nathaniel életében egy kaput nyitnia.. a barátsággal.
S mindeközben az újságíró is (rengeteg mindent kapott) A megtalált festék színe itt maga az alázatosság, hit, a hűség, és a méltósága. ..az emberi kapcsolatnak egy szinttel feljebb hozása, ...a megértés, a kitartás, a belenyugvás.

Nathanielnek a zene olyan mint a hit, mint ami mindig ott van velünk és körül vesz minket.. akkor is ha éppen az utca túloldalán a nyomor a halálba hajszolja a drogfüggőket, és akkor is mikor éppen az autópálya szélén a kipufogókfüstjében szemetet gyűjt. ..Mikor csak egy bevásárló kocsinyi tulajdonod van, amit bármikor ellophatnak tőled, akkor is ott van veled
a zene. Mert azt senki el nem veheti tőled.. az a tiéd.. és ahhoz ragaszkodsz bármi áron.

Ha jól fülelsz te is meghallhatod a hatalmas zajban mások zenéjét. És akkor talán mások is meghallhatják a tiéd...

Nagyon tetszett ahogy a zenét ábrázolták, ahogyan Nathaniel láthatta mikor becsukta a szemét.
A "többek leszünk a film által" kategóriába sorolandó.. azon belül a "nyissuk ki a szemünket" kategória..

a film veleje, idézete:::
"Elmondhatom, hogy a szemtanúja lenni Mr. Ayers bátorságának,

alázatosságának, hitének és zenéje erejének,
megtanította a hűség méltóságát
valamihez, amiben hiszel.
Ragaszkodni valamihez,minden más felett.
Kérdés nélkül hinni valamiben,ami megmutatja, hova tartozol."

trailer :: port.hu

2010. január 22., péntek

Jelentés a Baker Streetből...

(Már régóta kergetett a plakát... Aztán jött ez a '92-es Chaplin gyerek és repültem is befelé az egyik popcorn terembe.)

Szóval mozi: Tony Starkkal robbantak be az elején a vászonra a reklámok... és már látom előre h ebből már megint Mompark lesz. (menekülés feliratos-eredetinyelvű mozi után (feltéve ha ott lesz majd).. Ilyen szörnyű szinkronok mint amilyenek manapság vannak... Aki csatlakozik a le a szinkronnal mozgalomhoz; ..én már gyártom a kitűzőket ;)
Bevallom szégyen nem szégyen én még nem olvastam egyetlen SH regényt sem, és még a sorozatot is csak foszlányokban ízlelgettem annó, de azt hiszem ideje lesz bepótolni a lemaradást, és nem csak azért mert most nyakunkbaöntötték a többek szerint (fel/át/mássá/összehasonlíthatatlanná/ugyanolyanná) átgyúrt dolgot vagy h most trendivé lett volna (a többi ilyen jellegű karakterközpontú-krimi felbukkanása közt).. hanem mert nekem jót tesz h elővesznek dolgokat új köntösben, seggberúgást ad h "jéé ilyen is van", én meg levagyok maradva mint prérifarkas a gyalogkakukk mögött.. ugye az új nemzedék átka h későn kelünk fel a régi értékekhez.. egy szó mint száz.. kötelező klasszikus vagy mifene..
Szóval összehasonlítási alapom nincs Arthur Conan Doyle és Jeremy Brett féle etalonokhoz, de mint egy ütős mozifilm; a főhösök tulajdonságaira megépítve egy humorral teli jó kis nyomozós-akció csodát kaptunk, tele fantasztikus effektekkel és színészi munkával. Utóbbi ha nem lenne.. hát csak annyit h nem hiába az a GG szobrocska (legalább ha mást nem) Robertnek.. Korunk talán legtehetségesebb színésze. (mondom ezt soksoksoksoksok RDJ film bepótlása után.. figyelitek: már a bejegyzés elején kihalt belőlem az objektivitás :P)

Kezdődik a film... én már ott kész voltam mikor az elején a londoni utcakőben volt elhelyezve a
WarnerBros logó, majd felcsendült a kiváló zene... már bele is ugrottunk Holmesékkal a közepébe. A briliáns elméjű detektívnek egy sátánista őrülttel kell szembeszállnia, aki felsorakoztatja neki a spirituális magaslabdákat, amit Holmes ügyesen próbál leütögetni. Hisz itt élünk a századforduló környékén ahol az ipari forradalom és a tudományos vívmányok készülnek kiszorítani a babonát, a mágiát az egyre gyorsuló világból. Így hát fel kell vennie a kesztyűt Lord Blackwood ellen, nehogy eluralkodjon a pánik london utcáin a rituális gyilkosságok és a holtak feltámadásának hírén.
Holmes legnagyobb gondja most mégsem ebben rejlik; legjobb barátja, mondhatni az ő jobbfele, éppen elhagyni készül őt és kalandos közös életüket, új szerelméért, kinek eljegyzésére egész film alatt készül drága jó Watsonunk. Holmes nem adja ám olyan könnyen párját, így Watsont mindig sikerül visszacsábítani maga mellé. Mert hát ki maradna ki egy jó kis bunyóból leánykérés idején? Watson pedig próbál ellenállni a kísértésnek. Ez a "szerelmi-szál"; a "se veled se nélküled" erősen hajaz Greg Housera és hű pajtására Wilsonra, akiket
mint tudjuk - szintén Doyle Holmes-Watson alapjából gyúrtak össze nekünk. Így hát a magamfajta House-rajongónak a menyország volt a film..
A film hangultához kiválóan passzolt a zene. Hans Zimmer már eddig is bizonyított jópárszor nálam, de most csak úgy habzsolom a soundtrack cd-t oda-vissza. A viktoriánus tobzódás csodás színvilággal párosult. A látvány kellően visszaadta a kor légkörét, London aromáját. Nagyon tetszettek még a bunyós részek, a lassított Holmesos előre számítások. A történet is kellően
bonyolított, ügyesen kifejtett.

Remélem nemsokára megint visszatérhetünk a Bakerstreet-be.

2010. január 17., vasárnap

Kiss kiss bang bang (avagy hullajó nyomozósdi meleg zsaru - idióta zsaru módra)

Mondhatni, még csak most kezdtem neki Robert Downey Jr. iránti alaposabb(REneszeánszozásomnak) kivesézésének.. (nah sikerült egy bizarr mondattal indítani), - de ezzel a filmmel azt hiszem sikerült is belecsapnom a lecsóba... ami forró... hú de még mennyire. Szóval már meg is égtem.
Chaplin óta keletkezett eredetileg a sérülés. 8 napon túl sem gyógyulni látszóvá nőtte ki azóta magát...
Na, mielőtt valaki mentőt hív, megpróbálom kellő objektivitással leírni a történteket:::

Eszméletlen egy film, eszméletlen poénokkal... és egyes részeknél szinte eszméletlenül feküdtem a földön a rengeteg nevetéstől. Köszi azóta jól vagyok ;D Szóval a film:

Egy fergeteges, pörgős, csavaroktól hemzsegő, rekeszizom-szaggató és könnycsatorna-ürítő, jól felépített nyomozós-akció múvi - de csak ha egészen pontos akarok lenni a műfajmeghatározással - . Ennyit rég nevettem filmen. (És ez nem a mostani dvdspolcom gyér felhozatala miatt van.)

Adott 3 sors egy igazi angyalok város-i bulimámoros estében ahol - ott van (Harry) egy piti-játék tolvaj aki egy rosszul elsült rablás után -úgy tűnik- belefut a végzetébe(: színészmeghallgatást minden ajtó mögé! ámen), aztán ott van (Harmony) az áttörésre váró nagyvárosi-színészfalka egyik hosszúcombú példánya aki vidéken nőtt fel olcsó-krimiregényeken, és ott van meleg-Perry az egylövetű keményöklű magánynyomozó - akiknek sorsuk összefut filmünk elején.

Harryt a magánnyomozóra bízzák tapasztalatszerzés céljából, mert h nyomozós szerep vár rá elsőkörben a hollywoodi világban.
Perry mellett rögtön nem unatkozik az ember, Harry bele is csöppen egy repkedő hulláktól teli világba, ahol rögtön megakad a rosszfiúk torkán, és a szerelemtől még az ujját is elveszíti.
Megkezdődik a mindig újraverbuvált csapat nyomozása. Ahol egyre mélyebben és mélyebben találják magukat az ügyben, míg nem egy koporsóból kilógó hulla kezén lógva ér bennünket a "Bang Bang"; a kéjgázas-vaníliafagyi a jéghegy csúcsán.

A történet olyan szépen fel van építve h csak kapkodod a fejed a fejlemények-nyomok után a nagy pörgésben.. és ahogy drága narrátorunk megkérdezi tőlünk h sikerült e már megtalálni a forrónyomot Perry gatyája és a pisztolygolyók között, hát azt kell h mondjam a fiúk jobbak nállunk.. hát persze :) ez így van megírva.. tökéletesen.

A hullalehugyozós, az oroszrulett és a "na ki vitte el az ujjlenyomatomat" rész üt. Nagyot. Na meg a Perrys-pisztolyospoénok se kutyák...Vigyázat emberek!... én szóltam előre! :D
Egy percig nem lehet unatkozni a film alatt.

A hivatalos kritikákkal ellentétben az irónikus narrálás sem rontott a filmen, sőt nekem jól estek azok a poénok a kamera mögül. És a fokozódó kalandfutam a végére egyáltalán nem túlzás, hanem a megoldás-poén átívelő 8%-a [;P)
Mondom, nem láttam az össze filmjét még, de Robert Downey brillírozik kölyökkutyus sármjával. Letaglóz mikor sír, csábít, megsértődik vagy dühös.. vagy éppen egy kutyának könyörög... És szexibb mint bármikor.

Trailer: http://www.youtube.com/watch?v=Q-ekNtkhLjs

idézetek a filmből:

Perry: -Tudod, mi állna az értelmező szótárban az "idióta" szakaszánál?
Harry: -A fényképem?
Perry: -Nem! A meghatározás, te hülye barom!

Perry: - Téged szeretett az apád?
Harry: - Néha,mikor piás üvegnek öltöztem!

Perry: - Szerezd meg az ujjad, öld meg a kutyát, tűnj el!
/////////////////


...Azt hallottam valahol, h ez a film volt a nagy mélypont utáni visszakapaszkodója mind2 színésznek. A mélypontról pár gondolat, ami biztos közhellyé növi ki itt magát mire bepötyögöm nektek. szóval szerintem: Robertnek megkéne néznie magát az egyik filmjében, és aztán megértené (biztos nem de jó lenne), h ő neki ezt szánta a Nagyhatalmú odafenn; ezért pottyant ide közénk. És nem pedig azért h a pokolból átvámolt sötét dolgokkal barátkozzon. Ö már a mennyekben van itt köztünk. Mi feltétel nélkül szeretjük őt - és ez a mi elég sokan vagyunk - . Itt nem akarok belemenni az "elhiszem h a sztárok élete a vásznon-színpadon kívül vakufénytől és lencsevégtől fénylő meztelen pokol lehet" mert ezt már tudjuk-sejtjük, de a lényeg h az ő hivatása (az ő hivatásuk) az egyik legszebb dolog - a mai elfuserált computer előtt kotló filmzabáló társadalomnak - ami segít az életlusta földlakóknak h könnyebben forduljon meg a 24 óra alatt ez a kis planéta amin élünk. Szóval csak azt akartam h: Robert Downey Jr. pofánkbavágóan jól csinálja a dolgát, ha a vászonra kerül. Boldog életet kívánok neki a miénk mellé, a vászon mögé! És majd végre az aranyszobrocskát, amit már 92-ben a Chaplinnél megérdemelt volna!

2009. október 18., vasárnap

...Add meg nekünk mindenheti filmadagunk... és vigyél minket a kísértésbe..

Gyakran időm nem engedi, vagy túl fáradt vagyok hozzá, de szeretném megtartani e nemrég felvett jó szokásom, miszerint minden nap egy újabb- ezelőtt még nem látott filmmel bővítem látóköröm, gyarapítom listácskám és egyben növelném ezzel blogos bejegyzéseim számát talán, ha nem győzne mindig felettem a lustaság :))
Több szempontból is megnyerő ez a hobbi-szigor, mivel e hetemet most úgy zárom, h visszagondolva; nem volt egy darab depressziós/depibe hajló :P napocskája sem a hétnek, oda neked zord idő, kegyetlen közlekedési hatások amiket ezen a héten rám mért a volán többször is… egyszerűen csodás hetet tudhatok most magam mögött… tudom befolyással van ránk környezetünk is… de egy (vagy ez esetben több) jó film erősen hatást mérhet ránk, hangulatunk és gondolataink felett… Tudom ez nem valami új csoda ami most lett itt feltalálva… de nekem itt újdonságként feltálalva nagyon íncsiklandó ez a fajta filmterápia…
Jól van, már megint sikerült túlragoznom egy egyszerű dolgot… :D
Szóval koptatom tovább billentyűzetem… ajánlgatom befelé az eheti filmeket:
(szóval már megint lusta voltam, így eltelt egy kis idő azóta már, így jönnek az emlékfoszlányokból kisajtolt ajánló:::

- Órák

3 nőről szól a történet, 3 különböző korban, de mind a 3 egy célért küzd: boldogságának megtalálásáért, szerettei vagy éppen idegen emberek életén keresztül. Három történet, egy regény: az egyik megírja, a második olvassa, a harmadik pedig megéli...
//Megoldásaim a film megnézése után (olyasmi spoiler lehet ha a film előtt olvasod) : Lehet h más másképp látja, sokféle képpen értelmezhető az egész... én így 1xi nézésre így szűrtem le:
Az első nő (a regényíró) a haláltól való félelemet, majd a megbékélést képviseli...
A második (az 50es évek beli minta-család) a társadalmi elvárások a kor elvárásainak bilincséből való kitörésének vágyát
A harmadik (a leszbikus nő): a boldogság deffiniciójának keresése... mitől leszünk igazán boldogok.. van e olyan mikor igazán boldogok vagyunk és ez miért nem tarthat tovább...
Szomorú, vontatott hangulata van a filmnek, de ez a hangulat annyira magával ragad h a végén a film megoldásával, vagyis a felkínált kiútkereséssel; az ember a katarzis-élménnyel együtt maga is megkönnyebbül. Tipikusan az a film ami után átgondoljuk az életünket, ott marad még pár napig a levegőben velünk… sokmindent ad. Minden embernek mást.
Nemhiába a sok díj! Tessék megnézni!
(barátnőmmel az ilyen filmekre szoktuk mondani h ETALON)

értékes idézetek a filmből::
"úgy nem találod meg a békét, ha elkerülöd az életet."
"Szembenézni az élettel..mindig szembenézni az élettel..és tudni hogy mit jelent..végül..tudni szeretni olyannak amilyen..és aztán eltaszítani.."

- V for Vendetta
avagy politikai vérbosszú pókember módra

Egy teljesen a politikai-vezetéstől függő világ a kiinduló pont. Mondhatni mintha pár évszázadot visszamentünk volna az időben a zsarnokoskodó királyságok idejébe ahol a demokrácia szitokszó számba ment, a homoszexualitásért pedig bűntetés járt. Pedig éppen itt vagyunk a saját jelenünkben. (mondjuk ha nagyon szemfülesek vagyunk felfigyelhetünk ezek alapköveire mai világunkban is, na de én itt nem akarok politizálni). Ezt a politikai önkényuralmat okos csavarokkal sikerült kidolgoznia a vezetőségnek. Mondhatni csapdát állítva a választó polgároknak pár erős előremegtervezett csapás által. A csapás egyik túlélő áldozata főhősünk maga, (aki igazából egy szimbólum), álarca mögül, arra teszi fel hátramaradt életét h visszaállítsa a régi-jobb világot, megpróbálja felnyitni az emberek szemét, összefogásra buzdít, elindítja a dominókat az anarchia lépcsőfokain. Eközben gondolkodásmódjával megváltoztatja egy lány életét is, sokkal többet ad neki mint szerelem...
(simán ETALON film, ezer csillaggal ;))

értékes idézetek a filmből::
"A maszk alatt nem csak egy ember van, a maszk alatt egy eszme rejlik, és az eszmék golyóállóak."
"Ha sokáig viselünk egy maszkot, elfelejtjük, hogy ki van alatta."
"Remember, remember the Fifth of November,The Gunpowder Treason and Plot,I know of no reason Why the Gunpowder TreasonShould ever be forgot."

- 40 éves szűz:
("...azért vagy akkora buzi mert....." ..sorry nem tudtam megállni :D,) de jöjjön az ismertető:
Egy 40es éveiben lévő pasiról szól a történet, aki megragadt tinédzser kori életmódjánál; szuperhős figurákat és képregényeket gyűjt. Nincs sok barátja, a szerelmi élete említést sem érdemel. Ebből az állapotból húzzák ki eléggé léha életet élő munkatársai, amit eleinte 40 éves szűzünk is megirigyel és próbálkozik a beilleszkedéssel, smiley alakú szőrzetfazonnal és minden ilyesmivel ami egy életet élvező pasi életéből elmaradhatatlan dolog.
Garantált másfélórás szórakozás... ;)

2009. szeptember 13., vasárnap

Apu piros kézlenyomatától sajgó homloka vagyok...

- Harcosok klubja
Eddig mindig nagy ívben kerültem a filmet, a címe miatt és talán mert BradPitty neve által volt védjegyezve. Gondoltam egy újabb akciófilm kockahasú szépfiúkkal, meg robbantgatós kocsiröptetős jelenetekkel megspékelve...
DE nagyot tévedtem... akkorát h majd leestem az ágyról a film végére...

Már éppen aludni húzott le a szemem szombat este, de még nekifutottam egyszer a távkapcsolónak... aztán megláttam Meat Loaf-ot és Norton-t sírva ölelkezni és valahogy ott ragadtam a tv előtt. Aztán mikor Helena is belibbent cigifüst aurájában egyszerűen nem bírtam volna nyugodt szívvel csak egy recet nyomni és befordulni aludni.
Bármilyen álmos is voltam, ahogy pörgött előre a film, egyre tágabbra nyílt a szemem, majd a szám is :P
Az a fajta film, ami felnyitja a szemed-lelked, és az ÉLET nagy kérdéseit feszegeti...
Magunknak vagy a társadalmi elvárásnak, ránkerőszakolt "életfeltételeknek kinevezett" szabályoknak élünk? - "Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra."
... aztán... Mennyit jelentenek a körülötted lévő dolgok, amiket keservesen összegyűjtögettél és végül magadénak mondhatsz; az életedben mekkora értéket tulajdonítasz nekik? - "Amit birtokolsz az birtokba vesz"
A sztori: Egy inszomniás srác (Jack) keresi azt a helyet ahol kiersztheti a fájdalmat magából. Csoportfoglalkozásokra jár, ahol más elkeseredett emberek vállán sírhat. Keresi az emebereket akik ugyan úgy éreznek mint ő... legalábbis olyan nyomorultul...
Megismerkedik egyik repülőútján Tylerrel.
Aztán történik vele h látszólag mindent elveszít... bumm...
Mindenkinek eljön az az idő mikor a szürkeséget megunva lázadni akar.
Jack is lázad... a nemrég megismert Tyler mutatja neki az utat, ...lázadása eleint "egészséges" mértékű; feltalál új barátjával egy jó dühkieresztő módszert, avagy "életközeli élményeket"/érzéseket gyűjt, míg péppé verik vagy ő ver péppé hasonló életérzésű szürke-klisé életükbe beleunt embereket. Így megalakul a klub... a Harcosok klubja, ahol mindenki a hét egy estéjére megérezheti az élet ízét, az adrenalint és az érzéseknek az érzését, ami sokszor a fájdalmat, vagy a felszabadultságot jelenti vagy hozza közelebb.
Aztán Jack eljut arra a pontra mikor már megerősödik lelkileg, már szembe mer szállni főnökével...
Azonban Tyler nem áll meg ennél a pontnál... Felteszi Jacknek a kérdést: - "Ha most meg kellene halnod, elégedett lennél az életeddel?"
Ezalatt a klub is megerősödik... és terjeszkedik... és valami egészen új cél mozgatja már őket...
De a többi már tényleg spoilererőszakolás lenne (hátha te épp nem láttad)...

A film egy pillanatában sem unatkoztam. És igazából, nem is sejtettem a végső csavart... Éppen ezért ütött hatalmasat...
Bár mostanában túl sok ilyen ilyen film került utamba, azt hiszem bátran mondhatom, h a legjobban kidolgozott azok közül.
megy a fejedelmi ETALONok közé...
...még egy kis Tyler igazság:
"A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk."
"Első sorban ülünk a pusztítás színházában."
"Ne akarj mindent megszerezni, ne akarj tökéletes lenni. Te...egyszerűen csak élj a világba. Hadd jöjjön, aminek jönnie kell. "
---... a poénos megjegyzésekről, amikkel sűrűn van fűszerezve a film, még nem is beszéltem... :D
"Te jó isten, alsótagozat óta nem keféltem ilyen jót!" - Marla
"Vészkijárat 10000 méter magasan?? a biztonság ábrándja.."
"Fantasztikus volt. A gazdag nők visszavásárolták saját hájas seggüket."
"A koton a mi nemzedékünk üvegcipellője, ha találkozol egy idegennel felveszed, táncoltok benne egyet, aztán eldobod... mármint a kotont nem az idegent."
"Apu vastagbele vagyok, ha rákot kapok, apunak annyi."
"... a szteroidoktól csöcsei nőttek. Most azok közé dugom a fejemet"
...ésatöbbiésatöbbi...---

Engem nagyon megfogott a film: asszem; "Hiszekegy Tylerben!" :D

...És mind tudjuk h bennünk is ott van valahol egy Tyler... és egy picit muszáj lenne belőle a felszínre engedni, persze csak az egészséges mértékig. És máris helyre zökkenne az életünk a szürkeségből valami izgalmasabb árnyalat irányába...

2009. szeptember 3., csütörtök

Robert Capa - fotókiállítás

"A világ legnagyobb háborús fényképésze"... Egy újabb magyar származású művész, aki külföldön szerezte sikereit... és legdrámaibb képeit.
Egyszerűen megdöbbentő h milyen közelről ábrázolja a háborúkat, a halált és az akkori kor viszontagságait.
pár számomra nagyon ismerős kép is felbukkant a kiállításon... engem egyszerűen megdöbbentett az egész kiállítás hangulata... a képekben ragadt fájdalmas pillanattöredékek...
Megnézős...!!!