"megyek az ösvényen oszt".. random fandom

ilyen intenzíven nem éltem még meg fandomkodást. (legtöbbször mindig később jutok oda, mikor már lecsengett az egész cirkusz) lehet h most épp jó fandomba botlottam, de..  A tumbli igenis hasznos dolog. együtt sírunk nevetünk. és segít feldolgozni az érzelmi hullámvasút alapú sorozatokat, filmeket.. stb
Régen internet nélkül voltak oylan sorozatok amiktől a pár napos depresszió vhogy sokkal élénkebben ütötte fel a fejét. A tumbli letisztáz, kisimít.
Elgondolkodtató h miért viseli meg a mai embert úgy egy kitalált történet.. néha jobban mint a való világ.. de ez van. A tündérmesék éltetnek és vígasztalnak minket.
Vagy csak hívjuk szárazon sorozatfüggőségnek ahogy a nagyokosok.. úgy divatosabb manapság. Pedig régen is így volt. Hisz könyvek akkor is voltak.
mindegy. ami boldoggá teszi az embert az nem feltétlen gonosz dolog. olykor művel, olykor gyönyörködtet.. olykor megsirat. mind önző saját érdekünkből gyűjtögetjük lepke hálóval életünk folyamán. és lényeg h élvezzük.
EMlékszek h már írtam ilyen posztot nem egyszer. És TUdom h szentimentális vadbarom vagyok. Most is csak lelki megnyugvásból írtam le megint. Mindig lelkiismeretfurdolásom van h ennyire szeretek vmit. szörnyű természetem van XD ..de aztán megnyugszok mikor körülnézek. nagyon nem vagyok egyedül, nagyon nagyon. Éljenek a fandomok :D