Kétségtelenül a Broadway Feszt a legkirályabb dolog az évben… az őszben… a szülinapom, a halloween és a többi ősszel járó csodálatos dolog mellett…Tehát a nagyon várós események között van nyilvántartva nálam, amiben aztán sosem csalódok… Persze csak akkor; ha éppen nem jön közbe egy-két óvodai gyermekded csetepaté; az Andrássy utat felhasználva játszótérnek. Mindenféle SÜN és egyéb ÁLLAT lepi el akkor a csodálatos hangulatú belvárost, meghiusítva a felnőtt emberek szórakozását. Merthogy utóbbi pár évben ez történt, mire felmásztam a fővárosba kedvenceimért, jöhettem is vissza haza, vagy jobbik esetben elmaradt az egész a biztonság kedvéért. De legalább ők jót szórakoztak, na meg a parlamentben is ment a kacarászás biztos, meg a többmillás kanalakban-villákban… de ez már egy másik történet.
Ez a történet pedig a 2009-es BF-ről akarna szólni…:
Odaúton sikerült újabb tapasztalatot gyűjtenem az ügyben h a lovagkorszak mikor véget ért, az bezonyám tényleg véget ért ott és akkor, ahogy a történelemkönyvekben áll. 80 km-t utazok Pest és kisvárosom között általában minden reggel. Na most ezen a szép napon is beutaztam pestre, de sajnos nekem és egy-kettő embernek már nem jutott ülőhely a buszon. Nincs nekem bajom az állással, hozzá vagyok már szokva régóta, de azon fennakadtam azért; h egy csapat(osztály) velem egyidős fiú ült szétterpesztett lábbal, tüctüc zenével repesztve a dobhártyájukat, kinyújtózva elvoltak mint a befőtt a busz háromnegyed részét elfoglalva… és egyiknek sem jutott volna eszébe h a mellettem álló idősebb néninek (rólam mint lányról… ááá… már nem is beszélve) átadják a helyük az egyórás út alatt… a néninek végül negyed útnál átadta egy öregebb bácsi a helyét…
Na ennyit a 21.század lovagjairól… félelmetes a helyzet… és ez már csak rosszabb lesz ha a bunkóság világuralomra tör.
Rátérve a lényegre korunk ismertetése után:
Megint sikerült a tavalyi csodálatos helyemet kifognom Pici háta mögött 2 méterrel, oldalt, ahol mentek fel a színpadra drága szeretett művészeim.
Mivel a Moulin Rougeból szivárogtak ki-be a fellépőink ezért gyakran abban az irányban ragadt a fejem, de azért próbáltam én a színpadra koncentrálni. De nem is tudtam volna senki érdekesről lemaradni, mert a mögöttem álló fiatalabb (fan)nemzedék mindig figyelmeztette a tömeg többi részét - apró pici visításaikkal – (és talán magukat is) ha éppen egy „híresség” suhant el a MR táján.
Mikor odaértem éppen a táncosok szórakoztatták a már akkor is népes közönséget, és bekapcsolódva közéjük megcsapott a gyász egy kis szellője, mikor a Dirty Dancing – Time of my life (http://www.youtube.com/watch?v=SYvR-ZloR98) című számára táncoltak az ensemble tagjai (r.i.p. Patrick).
Aztán következett az Athina blokk a csodaszép Ágóval.
Majd eljött amire mindenki várt; a legújabb készülő darabokból mutattak be kedvenceink a publikumnak. Mindenkinek egyértelművé vált h a Rebecca ugyanolyan sikert hoz majd mint az Elisabeth… a gyönyörű számoktól a nagyszerű opis karaktereinkhez írt dalokig; már most majdnem akart jönni az a katarzis szerű dolgocska. Szilveszter (MűvészÚr :)) Jégmosolyától már most elolvadt bennem az összes értelmes kifejezés, amit most ide leírhatnék, ezért legyen elég ennyi (http://www.youtube.com/watch?v=zSwmNQxHF8Q).
…majd Dóri és Zoli duettje(http://www.youtube.com/watch?v=6NWYUe9Aw6g), és végül a fő attrakció Rebeeeeeccaa dal (http://www.youtube.com/watch?v=Mlq3dgg2y-M). Már most nagyon várós a darab…
Ezután a százholdaspagonyban találtam magam, rengeteg lufival körülvéve micimackóra hajazó kedves kis köpcös színházigazgatónk állt a színpadon Picivel, egy csokor lufival a kezében. Aranyos volt az egész… és zseniális ötlet. A lufikat kiosztogatták a nézők között, amikre a vágyainkat-álmainkat kellett ráírni. Majd megvártuk a művészhimnuszt és Kero vezényletével mindenki elengedte a lufiját. Csodálatos volt, ahogy szállt fel a sok-sok lufi(http://www.youtube.com/watch?v=oEhKShoVULo)…“Művész, ha gyötör a szegénység,ha elhagy a reménység,ne add el a lelkedet!Ha látod, a tehetség semmit sem ér,csak harcolj szüntelen a jobb holnapért.. “
Jött a csodás szerelmi duettek blokk… Rudolffal és egyéb finomságokkal. …És valami földöntúli dolog: Zoli énekelte a Hangokba zárva című számot; JoshGroban egyik gyönyörű szerzeményét. http://www.youtube.com/watch?v=Gy7ZswQRr2Q
Majd berobogtak az (csárdáskirálynős, bajadéros) operettesek is hatalmas mocikon egyenesen a nagymaző utca végéből…
Ott aztán volt Shimmy, rongyos élet... de nekem Peller Kárcsi Jajcicája ejtette rabul ott a szívem (http://www.youtube.com/watch?v=nbNSRGoWsrs)… (megy ám ő is az oprettes dobogócskámra :D …)
Aztán gurult és robbant be az i-re a pont, a hatalmas bazinagy hab a tortán: a Dóri-Zoli duett-kiskoncert volt…
Először is lilában voltak mindketten (10point from me), akkorra már sötét volt teljesen és valahogy átváltozott ott az egész hangulat.. más lett az egész (+10point), és olyan Holnaphajnaligos-whentherainbegantofallos-Famees - blokkot lenyomtak, h szinte megállt létezni körülöttünk az idő és tér, és csak ordítottuk a szöveget torkunk szakadtából… húúúhhhh
Ezután sajnos véget ért a mese mára, leszakadt lábam-hátam, és még elkellett valahogy bicegni a buszomig is. Ezért hát otthagytam drága Broadwayem, hátam mögött lassan távolodott az a csoda, ami a Nagymező utcából még lágyan követett az Andrássy úti fergetegben a metróig. A YT-s felvételek nem általam lettek feltöltve… azért remélem átjön valamennyire miről is volt itt szó :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése